Nyugat felől jövet, Parajd, Hargita megye kapuja, valamint a  legnagyobb községközpont Hargita megyében. Hozzá tartozik  Felsősófalva és a mintegy 140 lelket számláló Békástanya. Az összlakosság száma kb. 7250, a községközpontban hozzávetőlegesen 4000. 

Parajd központjában található az a hármas útelágazás, ahonnan északi irányban a Bucsin-hegységen át, 51 kilométerre található Gyergyószentmiklós; délkeleti irányban, Korondon át, 38 kilométer megtétele után érhető el Székelyudvarhely. A kis medencét északon, keleten és délkeleten a Görgényi-havasok karéja övezi, délnyugaton pedig a siklódi plató, Harom oldala.

Parajdot először 1564-ben említik az oklevelek. A Parajd helységnév a "paraj" szóból és a  -d kicsinyítő képző összekapcsolásából jött létre. Ezek szerint a név "füves területecskét", "legelőcskét" jelent. Ezt a legelőcskét északról a Kisküküllő és mellékágai, patakjai szelik át. Maga a Kisküküllő a Gyergyó felé vezető út 8-as kilométerénél születik a két főágból (Kis-ág és Nagy-ág). Az itt található háromszöget Kétág orrának nevezi a parajdi ember. Itt állott egykoron Áprily Lajos boronaháza - a költő kedves nyári lakhelye -, melytől a világháború okozta kényszerhelyzetben szakadt el véglegesen. 

Parajd - mint fogalom - a köztudatban szorosan összefonódott a sóval, s mindazzal, ami ide kapcsolódik. Mindamellett Parajd kialakulását, helyzetét a sóval magyarázni túlzás lenne. Ha a sóbánya foglalkoztatottságát vesszük figyelembe, egészen 1958 - 59-ig a sóvágók száma még a százat sem érte el, és ennek is csupán 10-15%-a volt parajdi. 

Nem alap nélkül remélhető, hogy Parajd - a szépséges Sóvidék - vonzóereje még inkább fokozódik az elkövetkezendő időkben. Aki itt egyszer megpihenhetett, a természet áldásaiban részesülhetett, a helybeliek vendégszeretetét élvezhette - életre szóló élményekkel gazdagodott.Ide visszatérni: éltető öröm.