A Felcsíki-medence legészakibb és legnagyobb település Csíkszentdomokos, három hosszú völgy találkozásánál alakult ki. A Nagyhagymás alól lefutó Olt a falu Nyáras és Dorma nevű dombjai alatt egyesül a két jobbról jövő patakkal, a Fekete-Rezből eredő Nagy-Lokkal és a Gréces alól induló Győrmátyás (Szádokút)-patakkal.

 Ezek találkozásánál, valamint a Csíkot Gyergyóval összekötő országút, valamint a Balánbányára vezető megyei út kereszteződésénél terül el a falu. Felcsík legnépesebb települése, lakosainak száma megközelíti a 6400 főt. Nevét természetesen Szent Domokosról kapta. A település gyönyörű helyen terül el, kilátás nyílik a Nagy- Hagymásra és az Egyeskőre. A falu legelső ismert okleveles említése 1567-ből való, ahol Zent Domokos néven szerepel, 34 kapuval. 1638-ban latinosa Sanctus Dominicusnak írták.

 A századelejére túlnépesedett falu a silány földekből már nem tudott megélni. A gazdák a megművelhető terület megnövelésére a hegyoldalakat is feltörték, innen például a Garados domb lépcsős felszíne. A családoknak a fuvarozáson és mészégetésen kívül a famunka és a bányászat jelentette és jelenti mind a mai napig a fő kereseti forrást.

 A fa kitermelésén és feldolgozásán kívül ipari mértékben folyik a kőbányászat több mint 60 éve, a mozaikgyártás, melynek alapanyaga a falu közelében található Garados domb szép fehér vagy enyhén sárgás kristályos mészköve. Továbbá a szomszédos Balánbánya és a megyeközpont biztosít megélhetési lehetőséget a közösség számára.

 A rendszerváltást követően felpezsdült a falu gazdasági élete, mezőgazdasága és szellemi-kultúrája. Példa erre a több funkciót betöltő művelődési ház.