Uzon

Sepsiszentgyörgytől 9 km-re délkeletre, a Feketeügy job partján fekszik.

Nevét, a szájhagyomány szerint, (mely hagyományt Orbán Balázs is megemlít ) Úz nevű vezértől kapta. A településsel kapcsolatos legrégibb írásos adat, az 1332 évi pápai tízedik jegyzéke, ahol Uzun néven szerepel.

Közigazgatásilag hozzátartoznak a környékbeli települések: Szentivánlaborfalva, Lisznyó, Lisznyópatak, Sepsimagyarós, Bikfalva és Uzonfüzes. A XIV. században már ismert település volt, 1567-ben pedig 68 kapuval jegyezték be.

 

Lisznyó

A Bodzafordulói hegység egyik völgytorkolatában, a Háromszéki medence keleti peremén fekszik. Neve szláv eredetű és “erdőt” jelent. A XIV. század első felében adófizető település volt, 1332 – es pápai tizedlajstromban nevét már ott találjuk.

 

Lisznyópatak

A Lisznyói – patak felső folyása mentén alakult ki. Határában, az egykori Temesváry kertben, édes – kénes ásványvízforrás tör a felszínre. Régebben reumatikus bántalmakban szenvedők keresték fel és melegített vizét fürdőkúrára használták.

   Lisznyó közelében, a Borzos vagy Küszürüs tető (919 m) északi oldalán található a Várbércen Törökvár. Feltételezhető, hogy ezt a várat alagút kötötte össze a bikfalvi Csigavárral. Barabás vára a Borzos tetején állt. A népi hagyomány mindkettőhöz mondákat, hiedelmeket fűz. 

   Lisznyópatakról kék háromszög turistajelzés vezet fel a Bodzafordulói-hegység gerincére, s annak legmagasabb pontjára, az 1029 m magas Szeredő ponkra, hol kora tavasszal tömegesen nyílik a hóvirág.

 

Uzonfüzes

Román nemzetiségű személyek lakta település a Feketeügy partján. A XVII. században az uzoni Mikes grófok román zselléreket telepítettek a vidékre, először kaszálás idejére, majd véglegesen mezei munkálatokra. Így alakult ki a település.

 

Szentivánlaborfalva

Ikerfalu, a Feketeügy jobb partján, a Szép-mező keleti szélén, a Rétyi Nyírrel átellenben, az E-574 – es út mentén terül el. A mai Szentivánlaborfalva két település- Szentiván és Laborfalva – egyesítéséből keletkezett (1909). A 2002 -es népszámláláskor Szentivánlaborfalván 797 lélek élt. 

   Szentivánt eloször 1332 -ben említik, nevét katolikus templomának védő szentjéről, Szent Jánosról vagy Szent Ivánról kaphatta (1. kép).

   Nevét főleg Jókai Mór első felesége, Laborfalvi Róza (született Benke Judit, (1817 – 1886), a kiváló, magyar drámai színésznő tette ismerté.

 

Sepsimagyarós

Ősi székely falu. Nevét a környéken lévő mogyorós területeiről kaphatta. 1512 – ben Monyijoros néven, 1567 – ben Mogyorós, majd 1678 – ban Magyarós néven szerepel. 1834 – től hivatalosan Sepsimagyarósnak nevezik.

A Háromszéki-medence deli szegélyén, a Bodzafordulói hegyek északi nyúlványainak előterében fekszik, a Cseretető alatt, 574 m tengerszint fölötti magasságban. A falu közelében van a Kuruchalom, ahol a szájhagyomány szerint a kuruc vezérek pihentek.

 

Bikfalva

Festői környezetben fekszik a Bodzafordulói-hegység lábánál (1. kép), nagy kiterjedésű bükkösök előterében. Nevét már az 1332 – es pápai tizedlajstromban megtaláljuk.