Kézdiszentlélek

Gyönyörű környezetben húzódó település, tiszteletre méltó történelmével, jelentős egyházi eseményeivel a Felsőháromszéki falvak egyik gyöngyszeme. Kovászna megyében, Kézdivásárhelytől másfél km-re északra, a Kászon-patak két oldalán fekszik, a Székely-Kászoni hegyek előterében, a régiót Szentföldnek is nevezik a környékbeliek.

A település felett emelkedik a Perkő hegy, vagy ahogy még nevezik Háromszék szent hegye, mely a római katolikus hívek egyik zarándokhelye. A falu a nevét a Szentlélek tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta, első írásos említése 1332-ből való.

Kiskászon

A Perkő-hegy északi lábánál, Kászon vizének bal partján fekszik a közigazgatásilag Kézdiszentlélekhez tartozó Kiskászon. A szájhagyomány úgy tartja, hogy Kiskászont a falutól mintegy 5 km-re lévő, a tatárok által elpusztított Szent János nevű település elmenekül lakói hozták létre.

A falucska közepén egy régi lakóházból 1978-ban átalakított templomocska áll, védőszentje Árpádházi Szent Margit. A régi boronafalú iskolaépületet nem hagyták elpusztulni, hanem  1996-ban Búcsújárók Emlékházává alakították. A gyűjtemény értékes darabja egy 18. századi fából készült barokk Mária-szobor, amelyet Szentkatolnáról hoztak ide. Figyelmet érdemel a fára festett, szárazpataki 19. századi feszület is.

A falu jó ízű borvizét sokan hordják.

Kézdikővár

A közigazgatásilag Kézdiszentlélekhez tartozó falu régi neve Peselnek volt, mostani nevét 1905-ben adták. A 14. században még besenyő eredetű népesség lakta. Kővár a házak közötti kőkerítéseivel messziről úgy néz ki, mint egy erődítmény. A köveket, melyekből e falakat emelték, a temető feletti, ma erdei fenyővel benőtt domb oldalából fejtették.

A Polyvár nevű helyen a régészek neolitikumi telepet tártak fel, ahonnan állatokat ábrázoló kerámiaszobrocskák kerültek elő.

Határában, a Faluhely nevű helyen megtalálták a falu első, roman kori templomának alapfalait. A temetőtól nyugatra lévő mai, kőfallal kerített temploma 1825-ben épült Szent Lőrinc tiszteletére.     

A Kővár-patak völgyében a gyógyhatású Büdös-kút nevű édes-kénes ásványvízforrás tör felszínre.

A faluban élő hagyomány az István- és János-napi köszöntések szokása, az aprószentekelés, valamint a szentcsalád járás. Utóbbit advent utolsó tíz estéjén végzik.

Kézdiszárazpatak

A Kézdiszéket Kászonnal összekötő országút bal oldalán, egy nyáron gyakran kiszáradó patak völgyében fekszik Szárazpatak. Oklevelek tanúsága szerint ezt a falut és a szomszédos Peselneket a 14. században szabad besenyők lakták.

A falu területén a régészek egy Osiris szobrocskát találtak.

Egy korábbi, romba dőlt templom helyére 1798-ban épült a kőfallal övezett, Szent Bertalannak ajánlott templom.

A 19. században jelentős gazdasági és közéleti szerepe volt a Pótsa családnak, melynek emlékét Alszegben egy udvarház őrzi. E család jeles sarja Pótsa József (1836—1903) Háromszék vármegye főispánjaként 1000 forintos alapítványt tett a szárazpataki iskola javára.

Szárazpatak szülötte volt Opra Bebnedek (1907--1978) magyar-francia-román szakos tanár, az 1956-os magyar forradalmat követő megtorlás idején meghurcolt jeles pedagógus. 

KATROSA ÜDÜLŐTELEP

Kézdivásárhelyről tizenöt, Kézdiszentlélektől tíz kilométerre fekszik a Katrosa üdülőtelep, mely házszámozás szerint nem Kézdiszentlélekhez, hanem Kézdiszentkereszthez tartozik. 
Innen már csak egy km-re van a történelmi Csík és Háromszék, a mai Hargita és Kovászna megye határáig. Egy régi, félúti fogadó és néhány régi kőházkörnyékére, hisz ennyiből állott még fél évszázaddal ezelőtt Katrosa, hétvégi házak épültek, ahol mára egy kedvelt üdülőhely alakult ki. A lomberdőkkel keretezett, csendes völgy a szelektől is védve van.

A mai szájhagyomány is úgy tartja, hogy a telep legrégibb épülete, az egykori fogadó Bethlen Gábor erdélyi fejedelem vadászháza volt, aki többször is megszállt ezen a helyen. Nem is olyan régen, valamikor a monarchia utolsó éveiben, a mai fogadó homlokzatán még ott volt a fejedelmi címer.