Ozsdola.

A mai római katolikus templom a Templom dombon áll. A XIX. században a Kún-kastály köveinek felhasználásával újráépített templom ismét kicsinek bizonyult a gyülekezet számára, ezért hajójára merőleges irányban, 1984-ben a kommunista diktatúra éveiben új, tágasabb szárnyat építettek.

Martonos

Az édes-kénes, gyógyhatású ásványforrások aMozgásszervi reumás betegségek tüneti kezelésére, a gyógyfürdő segít a perifériás idegrendszeri zavarok gyógyításában, a gyulladás utáni állapotok, a nőgyógyászati bajok, az ekcémák, a pikkelysömör (psoriasis) kúrálásában.Ivó­kú­rában a gyomorsavtermelést szünteti, csökken­ti a vércukorszintet, enyhíti a puffadásokat, használják sikerrel. A medencék ma is használhatók, a táj csodálatos.

BERECK

Gábor Áron Emlékház  híres ágyöntő és szabadságharcos, Gábor Áron szülőháza helyét emléktábla jelzi, a falu egész alakos szoborral és emlékházzal is tiszteleg a neves szülött előtt.

LEMHÉNY

Lemhény község mellett a Szent Mihály hegyen különös szépségű, épen maradt barokk épületegyüttes, a római katolikus templom vonzza az érdeklődő tekinteteket. A XVI. században épült, lőréses, északon és délen egy-egy rondellaszerű védőtoronnyal megerősített várfallal körülvett templom elődje román stílusban készülhetett, amelyet aztán a háromszéki késő gótika jegyében 1510 körül átalakítottak, végső formáját 1777-ben nyerte el. Nemcsak szenteket ábrázoló falfestményekben, oltárképekben, stukkógurákban és szobrokban gyönyörködhetünk, ha ellátogatunk a templomba, hanem érdemes megtekinteni az 1697-ből származó Rákóczi harangot, kehely alakú középkori eresztelőmedencéjét, és a templomot övező ősi temetőt, ahol akár 1514-bol való síremlékeket is felfedezhetünk.

ESZTELNEK

Zsindelytetős ház a ferences kolostor által vált ismerté, amely fontos szerepet játszott a környék egyházi, kulturális és oktatási fejlődésében és, amely által megőrizték az eredeti építészeti, zsindelytetős stílust.

KÉZDISZENTKERESZT

Annak ellenére, hogy újraépítették, még láthatóak a gótikus elemekkel díszített faragott kövek. A belső tér megőrizte barokk stílusát. A falu a Szent Kereszt megtalálásáról kapta magyar elnevezését. Az oltárkő a régi medence ornamentikáját örökölte, amelyet keresztelőkre használtak.

KÉZDISZENTLÉLEK 

Vártemplom a műemlékként számon tartott kézdiszentléleki vártemplom különös alaprajzú védőfalát a középkorban emelték a portyázó tatár, török és később a Habsburg zsoldosok távoltartása érdekében. A XV. században kibővült templom elődje a XIII. században épült, barokk jellegét pedig a XVIII. században kapta. Érdekességei az eredeti ajtókeretek és szépen fennmaradt szentségtartó fülkén kívül az egyik bástyában berendezett, egyházközösségi kiállítás darabjai.

Perkő

A Perkő hegy, amely a római katolikus hívek fontos zarándokhelye. Minden évben augusztus 20-án több ezer hívő keresi fel négylevelű lóherére emlékeztető alaprajzú kápolnáját az évszázados hagyománnyá vált perkői búcsú keretében. A Szent Istvánról elnevezett kápolnát már a XVIII. század óta kegyhelyként tisztelik. Freskóit az Árpád-házi szent királyok és püspökök képei díszítik, faragott reneszánsz ajtókerete a XVII. században készült.

Kézdivásárhely

A múzeum célja a helyi kézművesség emlékanyagának bemutatása, valamint az ebben gyökerező polgári kultúra és épített örökség ápolása, kutatása. Az intézmény fontosnak tarja az 1848-49 es szabadságharc szellemiségének és emlékhelyeinek megőrzését. Viselettöténeti szempotból lényeges feladat a babameretű népviseleti gyűjtemény gondozása és bemutatása.

GELENCE

A gelencei Szent Imre-templom nagy részét – a félköríves szentélyt, a templomhajót, a déli és nyugati kapukat – még a XIII. században emelték. A későbbi századokban előbb gótikus jegyekkel ruházták fel a szentélyt, majd megerősítették az egykoron kőből épített, alacsony várfalát. A munkák emlékét a 103 kazettából álló mennyezet egyik felirata őrzi. A külső falkép-töredékek Szent Jakab apostol és Szent László egyik legendáját és újtestamentumi jeleneteket, míg a templomkarzat mellvédjén a táblaképek neves szenteket ábrázolnak.