A vidék legnépszerűbb és leglátogatottabb barlangja a Gyergyói-havasokban fekvő, Súgó-barlang ahol a barlangjárásra vállalkozók igényeiknek megfelelő nehézségű és hosszúságú túrákon vehetnek részt. A környék barlangjai közül csak a Súgó- a Hóvirág-barlang, illetve a Likas-zsomboly látogatható. A többi barlag szigorúan védett és túristák elől lezárt!

 A Gyilkos-tó - Békás-szoros vidékének földtani adottságai kedveztek a barlangok kialakulásának. Ennek köszönhetően több cseppkő illetve aknabarlang (zsomboly) is található a környéken, melyek közül a legjelentősebbek:

a.) Kötej-barlang: a Fekete-Hagymás, Kis-Békás felé néző oldalában található 1240 m magasságban. 87 m hosszú barlang, amelyben érdekes, lublinittel bevont oszlopok láthatóak.

b.) Fekete-Hagymás-zsomboly: a Fekete-Hagymás Háromkút felé ereszkedő gerincén található 1250 m magasságban. Egyik, hóval telt aknája -10 m, a másik -20 m mély. A barlang oldalán cseppkőfolyás található.

c.) Nagy-Teleki-zsomboly: a Fehér-mezőtől keletre, a Nagy-Telek csúcstól(1693m) északra található 1593 m magasságban. A zsomboly egy 20 m mély aknával kezdődik, amely nagyon fontos téli élőhely több denevér fajnak(6 faj). Innen egy enyhén lejtő, 8 m hosszú járat kezdődik, mely egy újabb 9 m mély aknához vezet, és az aljáig egy (-40 m) a barlang a végpontig csak kötéltechnikával járható.

d.) Tolvaj-barlang: a Szakadát-tető Naskalat-patak felé néző oldalában, 1200 m magasságban nyílik az 50 m mély tektonikus barlang, mely oldalait cseppkőfolyások díszítik.

e.) Likas-zsomboly: a Likas-havas(1675m) csúcsrégiójában nyílik a legendás hírű zsomboly 1650 m magasságban. Teljes mélysége -51 m és három, jól elkülöníthető részre oszlik. A felszíni nyílásnál a barlang átmérője 8 m, legszűkebb részén mindössze 3 m, az aljában pedig 9 m. A -34 m-es kürtő alján egy 3 m-es jégdugó található. Nyáron a jégdugó mellet szűk nyílás képződik és ezen lehet lejutni az alsó barlangba, melynek mélysége további 17 m és törmelék, ún. álfenék zárja el.

f.) Vit-havas tektonikus barlangjai: A a Pongrác-tetőtől északra a Putna-patak fölött őrködik a Vit-havas. Keleti oldalában három zsomboly nyílik, melyek mélysége több tíz méter.

g.) A Békás-szoros barlangjai: a Gyilkos-tó és a Békás-szoros sziklafalaiban 51 barlangot tartanak számon. Többségük nehezen megközelíthető, kisebb barlang, különösebb cseppkőképződmények nélkül. A leghosszabb barlangok a Mária-forrással szembeni Bardócz-tömbjében vannak, mint a Bardóczszáda- barlang (141m), Vízesés- barlang (69 m), Flacăra- barlang (242 m).

h.) Hóvirág-barlang (Munticel-barlang): a Munticel szikláinak keleti oldalában található. A 40 m hosszú és a 26 m széles barlangot 1973-ban fedezték fel.

A vidék adottságai kiváló lehetőségeket biztosítanak a hegyi kerékpározás kedvelőinek. Több tucat, a hegyek gerincein és a völgyekben futó erdei út hálózza be a környéket, érintve a leglátványosabb tájakat. A szintkülönbségek nem túlzottan nagyok, általában 200-300 m. Több helyszínen lehetőség adódik a hegyi kerékpárút autóval való megközelítésére, így sok esetben  megkímélhetik magukat a fárasztó biciklis hegymászástól, lehetőséget teremtve a csupán ereszkedést tartalmazó biciklitúrára.

Az esztena (pásztorszállás) látogatása során a vendégek megismerkedhetnek a pásztorkodás mindennapi teendőivel, a sajt és egyéb tejtermék készítésének részleteivel. A vendégek megkóstolhatják a friss sajtot, ordát, zsendicét, friss tejet, juhtúrót. 

Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park területén számos, természetfotózás szempontjából is érdekes téma kínálja magát. A túrákat a környéket jól ismerő, tapasztalt fényképészek vezetik. 

Gyergyószentmiklós megérdemli, hogy szánjon rá az idejéből és végig sétáljon a központjában, valamint tekintsen be műemléképületeibe. A látványt, a városképet a medencét szegélyező hegyek bércei kísérik minden léptünknél, azt a földet, ahol a székelység egy része és a Kárpát-medence legnagyobb számban élő még ma is magukat örményeknek valló közössége örökségét és jelenét megismerheti. A csendes kisváros ezenfelül egy kiváló kiindulópont csillagtúrák számára, színes szálláshely kínálattal, vendéglőkkel. Mindenképp ajánljuk, hogy jöjjenek és ismerjenek meg minket valamint a gyergyói ételkülönlegességeket. 

Székelyföldön rengeteg a templom, azonban azok számára akik inkább a kevés templom, és sok a természetjáró programot részesítik előnybe jó hírünk van. Hargita megye domborzati adottságairól csak annyit említenénk, hogy  több mint 60%-a hegy, ez kb. 4000 km².  Ha meg szeretné tudni milyen a Gyergyó környéki hegyek friss fenyőillata, le szeretne tekinteni egy sziklacsúcsról, vagy farkasszemet nézni egy zergével, jó helyen jár. Ha igazi, vadon termett áfonyát (gyergyóiason kokojzát) akar szedni, inni kristálytiszta forrásokból vagy kezet fogni egy csobánnal (pásztorra használt török eredetű szó) és szétnézni egy esztenán, ahol kipróbálhatja milyen az íze a természetes tejnak, igazi sajtot és túrót enni, ismételten jó helyen jár. Mindehhez annyit kell tennie, hogy a több száz km jelzett turistaösvényt igénybe vegye. Az útvonalak hossza, nehézsége nagyon változatos, lehetőség adódik egy-, vagy néhány órás kirándulásra, de több napos gyalogtúrára is, az év bármely időszakában. 

Tavasszal a vidék üde, sokszor valószínütlen zöld színekbe öltözik, gyakoriak a meleg, napsütéses napok, de gyakori az eső, havas eső, ritkábban hó is, főleg a magasabb csúcsok közelében.

Nyáron a legalkalmasabb az idő a gyalogtúrázásra, ekkor a vidék virágtengerbe öltözik, kevesebb a csapadék, melegek a nappalok, azonban a hegyvidéki éghajlat hatásaként bármikor előfordulhatnak heves, viharral kísért záporok.

Napsütéses őszi időszak esetén ugyancsak kedvezőek a lehetőségek a túrázni vágyók számára. A medencékben gyakori a köd azonban a csúcsokon és a hegygerinceken kellemes napsütés a jellemző. Ebben az időszakban általában nagyon tiszta a levegő, igy gyakran több száz kilóméterre is ellátni a magasabb csúcsokról. Napközben ugyan meleg a levegő, éjszakára azonban lehűl és gyakoriak a hajnali fagyok.

A téli időszakban teljesen új arcát mutatja a táj, általában vastag hótakaró fedi a hegyeket. A turistautak nagy része gyalogosan nem járható a mély hó miatt - kivétel néhány nagyon gyakran járt útvonal, melyen folyamatosan kitapossák az ösvényt az arra járók (pl. Balánbánya - Egyeskő menedékház, Gyilkostó - Kis Cohárd). A többi útvonal csupán hótalppal, vagy sítúra léccel járható. A téli túrák hosszának megválasztásánál számolni kell a nappalok rövidségével, rossz idő esetére pedig gondoskodni kell a megfelelő téli ruházatról, ugyanis gyakoriak az erős széllel kísért hóviharok. Hosszabb túra esetén érdemes előre tájékoztatni a helyi HEGYIMENTŐ SZOLGÁLATOT.

A Gyilkost- tó és a Békás- szoros között kialakított 700 méter lejes hosszúságú összetett tirolipálya rendszer a 6 éves korosztálytól a felnőttekig mindenki számára kalandot kínál.

Jégmászásra  a Békás- szoros mellékszorosaiban van lehetőség: a Lapos- szorosban, a Kis Békás patak jobboldalán a Fehér- pataki vízesésen, valamint a Száraz- patak kanyonjában habár ez utóbbi kissé távolabbra esik, a Fekete Hagymás hegység déli oldalára.

A Gyilkos-tó - Békás-szoros vidékén a Kis-Békás- és a Lapos-patak szorosainak sziklás medre kiváló terep a kalandos kanyonjáráshoz. Kanyoningozni pedig a ritkán járt, rendkívül szűk és látványos Száraz-patak felső szakaszán lehet, kizárólag tapasztalt vezetők és kötéltechnika segítségével.

Az egész Gyergyó-vidék kiváló terep az egynapos kilovaglásokra, csillagtúrák, illetve több napos, nomád jellegű lovas túrákra. Sőt mi több, aki ki szeretné próbálni a lovaglást, van lehetősége lovaglás oktatásra, kezdő lovastúrákra. A felnőttek számára kínált többapos nomád jellegű túrák mellett a gyergyói lovasok a gyermekek számára lovastáborokat is szerveznek. 

A ló és az ember kapcsolata a székely társadalomban több évszázadra vezethető vissza. A hagyományos igavonásra betanított lovakat télen szánhúzásra is fel tudják használni és ezáltal színesíteni lehet a térség turisztikai adottságait. 

Európa barnamedve populációjának kb. 40-45%-a romániai Kárpátok erdeiben él. Ennek az országbeli populációnak jelentős része pedig Székelyföld erdeiben. A Gyergyót körülölelő hegyek élő példa erre, aki medvét akar látni, itt látni is fog, ha a medve is úgy akarja. A kalandos élményekben gazdag medveszafarik során az állatok megfigyelésén és fényképezésén túl  a résztvevők részletes ismereteket szereznek a medvék szokásairól, életviteléről, és persze elmaradhatatlanok a medvékhez fűződő helyi anekdoták. A túrák késő délután indulnak egy előre megbeszélt találkozóhelyről, ahonnan terepjárók szállítják a résztvevőket a megfigyelőhelyek közelébe.

A program végén rusztikus vacsora várja a vendégeket.

A gyergyói medence földrajzi fekvését tekintve, tengerszintfeletti magaságát, specifikus domborzatát és talajviszonyait figyelembe véve kedvező élőhely a reliktum növények fennmaradásának és az endemikus ökoszisztémák kialakúlására. Ezek a növényfélék és növénytársulások a gyergyói medence természetvédelmi területein figyelhető meg. 

Gyergyószentmiklós- Gyilkostó térség természetvédelmi területei:

• A Tekerőpataki Súgó- barlang barlangtani rezervátum és Barlangos Patak natuta 2000- es élőhelyvédelmi terület(Újfalu község, Tekerőpatak falu)
• A Szenétei láp(Vasláb község)
• A Borzonti láp(Alfalu község)
• A Maros- szoros Natur Park
• Gyegyói medence és Gyergyói havasok Natura 2000- es madárvédelmi terület
• Békás- szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park

A gyergyói medence tengerszintfeletti magasságát és éves átlaghőmérsékleteit tekintve alkalmas a téli hónapokban a túrasízésre habár az utóbbi évek csapadékmentes teleinek köszönhetően csak December végétől vagy Januártól kezdődik a síszezon. A látványos túrasíútvonalak a gerincek mentén vannak kijelölve a következő hegységekben:

• Gyergyói- havasok
• Hagymás- hegység
• Kelemen havasok
• G9rgényi havasok 

Ha már a Gyilkos-tó - Békás-szorosról van szó, akkor egyben Közép-Európa egyik legjelentősebb sziklamászó paradicsomáról is. A vidék és egyben az ország  egyik legjelentősebb sziklamászó terepe. A sziklafalakat középidei mészkő alkotja, mely az erózió és a tektonikai mozgások hatására kialakult repedések, üregek következtében tökéletes terepévé vált a sziklamászásnak.

A környék sziklamászó hagyományai a múlt szazad elejére nyúlnak vissza. Abban az időben érkezett a vidékre néhány sziklamászó, akik felkapaszkodtak az impozáns Oltár-kőre. A következő néhány évtizedben gomba mód szaporodtak a kiépített sziklamászó utak, több alpinista verseny helyszínéül is szolgált a Gyilkos-tó - Békás-szoros vidéke. A pezsgő sziklamászó élet némileg visszaesett a századforduló idején, manapság azonban ismét kezdi visszanyerni népszerűségét, bizonyíték erre, a klasszikus sziklamászó utak mellett nemrégiben kiépített ún. sportmászó utak sokasága (kb 100-120).

A sziklamászó utak nagy része több kötélhosszas klasszikus mászóút, megmászásukhoz legtöbbször mászólétra is szükséges. A sportmászó utak 20-40 m hosszúak, a néhány könnyebb (6a) úttól az egészen nehéz (8c) variációkig. 

Gyergyószentmiklóson a Kárpát-medence majdnem összes felekezetének a kegyhelyét megtalálja illetve a hozzájuk kapcsolódó tudnivalókat elsajátíthatja. Nagyon érdekes, hogy ennyi felekezet egy kisvárosban megmaradt és a gyergyóiak számára, mégha egy dominánsan római-katolikus vidékről is van szó, teljesen természetes, hogy elfogadják a többi fontos vallás híveit és tiszteljék őket. Gergyó városában egy igazi ökumenikus élményben lehet része.   

A Gyergyószentmiklós- Gyilkostó Turisztikai Desztináció területén csak a Hagymás- hegységben lehetséges a Zerge megfigyelés. A zergék itteni élőhelyei terjes egészsében a Békás- Szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park területére esnek. Szigorúan védett emlős és a megfigyelő túrák alkalmával főleg a zaj szennyezésre kell nagyon odafigyelni.