Maksa
Sepsiszentgyörgytől 14 km-re keletre, az Óriáspince-tető lábánál, a Maksa-pataknak a Besenyő-patakba való ömlésénél fekszik. Községközpont, közigazgatásilag Eresztevény és Sepsibesenyő tartozik hozzá
1332-ben Moya néven említik először.1630 és 1739 között itt tartották Háromszék közgyűléseit. 1660-ban a Barcsay Ákos fejedelem ellen fellázadt székelyek itt határozták el jogaik védelmét. 1704-ben a falut császári seregek égették fel.
Eresztevény
Sepsiszék termékeny medencéjének, Szépmezőnek a keleti kapujában, Maksától délre fekvő település. A két szomszédos település nincs egybeépülve, mégis a helységnévtáblán csak a községközpont Maksa neve olvasható.
Eresztevény magyar zarándokhely, hiszen temetőjében helyezték örök nyugalomra Gábor Áron földi maradványait. Sírhantja fölé Háromszék népe 1892-ben emeltetett méltó emlékművet.
Ez a kis falu hősöket adott a szabadságharc idején. Itt születtek László János (1826--1893) és László Zsigmond negyvennyolcas honvéd hadnagyok. Az Eresztevényi családnak három tagja is részt vett a szabadságharcban: György 1849-ben a nagyszebeni csatában halt hősi halált, Antal mint őrnagy, László pedig hadnagyként küzdött Székelyföld védelméért.
A temetőkertben álló református templom 1818-ban épült, használaton kívüli régi harangját a 15. században öntötték.
Figyelmet érdemlő épület forgalmas országúttól keletre található, felújítás alatt lévő 19. századi, klasszicista stílusú Benke kúria.
A település fölötti hegyhátat Óriáspince tetőnek nevezik. Ezen a helyen két bronzkori halomsír van, melynek egyikét a régészek feltárták. Ide 2007-ben a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmából múltat idéző és összefogásra ösztönző emlékmű épült. Az Óriáspince tető azóta kézműves találkozók és kulturális rendezvények helyszíne.
Sepsibesenyő
A fenyővel borított Csente -tető alatt, a Besenyő patak völgyében megbúvó falu nevében egy honfoglalás kori nép, a besenyők emlékét őrzi. A Csente-tetőhöz legenda fűzódik, mely szerint itt lakott az óriások hatalmas fejedelme, Bábolna király, akinek sarkon forgó vára színaranyból épült. A szomszéd Hegyes-tetőn a fejedelem lánya, a csodálatos tündér lakott.
A reformátusok által lakott település kora gótikus templomát átépítették, a közelmúltban sérülten kerültek elő a Szent Lészló-legendakörhöz tartozó falfestmények. A templom előterében 1998-ban a lakosság a második világháborű áldozatainak tiszteletére kopjafás emlékművet állíttatott, amellyel a falu jeles szülöttére, Szotzori Nagy Gyula (1887--1944) altábornagyra is emlékeznek.
Az 1980-as években a Besenyő-patak elzárásával öntözés céljából víztározót létesítettek. Az létrejött mesterséges tó mára horgászparadicsommá és kedvelt üdülőhellyé vált. Főként a maksai oldal épült be hétvégi házakkal.
Említést érdemel a holland gazdára talált, felújításra szoruló Babós-Forró kúria.